2024. március 18., hétfő

Émilienne

 




Pamela Binnings Ewen: Émilienne




                                                          








"A legkívánatosabb nő Párizsban, a Folies Bergère sztárja"




Párizs, éjszakai pillangók, szegénység, és gazdagság, szépség és romlottság. A századfordulós Párizs díszletei között kalandozhatunk, rácsodálkozva arra a hihetetlen kavalkádra amit a francia főváros nyújt. Émilienne sorsát már ismerhetjük tucatnyi történetből, mégis egyedi. A lány, aki szegénységbe született, és a 19. századi Párizs legkeresettebb nőjévé nőtte ki magát, igaz történeten alapul. Akkoriban nem volt sok kitörési lehetőség egy fiatal lánynak... a "jól férjhez menni" lehetett az egyetlen tisztességes biztosítéka az életének.

       
Párizs az ezredforduló lázában ég, szemünk előtt épül fel az Eiffel-torony. A világváros útjára lépve elindul a polgárosodás aranykorszaka. Nem könnyű ebben a milliőben felnőni és túlélni a fiatal lányoknak, akikhez a sors nem volt túl kegyes. Ezek a fiatal nők mocskos padlásszobákban, ócska kis egérlyukakban tengetik napjaikat, színpadról, vastapsról, gazdag pártfogókról álmodozva. Legtöbbjüknek semmi más remény nincs az életben, a nyomor elől menekülni, mintsem gazdag férfiak igényeit kiszolgálni. Szó szerint az éhezéstől menekülve bocsájtják áruba testüket, lelküket. Ez a tény némi felmentést ad nekik a kurtizán szerep vállalásától. Izgalmas volt ezeket regényes formában megismerni.




Főhősünk Émilienne gyönyörű, 18 éves hamvas leányzó, aki gyorsan megtanulja szépsége értékét. 
Ő is erről álmodozik, és ezt meg is bocsájtjuk neki. Hiszen olyan kedves, bájosan naív, életrevaló, 
aki kétségbeesve keresi a lehetőséget a kitörésre. Minden alkalmat megragad, hogy felhívja magára 
a figyelmet, és kitartását hamarosan siker koronázza. Émilienne ugyanis rendelkezik egy plusz adottsággal: kitűnően tud táncolni, a tánc magától értetődő a számára, és ebben látja a kiutat. Szerencséjére segítőkész emberekkel találkozik, és veleszületett sugárzó szépsége és vonzón üde fiatalsága hamarosan Párizs legragyogóbb csillagai közé emelik. Híres férfiak, politikusok versengenek a kegyeiért, a kor leghíresebb mulatóiban lép fel, elképesztő sikereket aratva.

Jó volt olvasni a táncokról írt látványos leírásokat, szinte magam előtt láttam a színpadon ezt a csodás teremtést. Roppant szórakoztató olvasmány, gördülékenyen lehet falni az oldalakat. A szerző cseppet sem ítélkezik, egy pillanatig sem olvashatunk közönséges szavakat, szinte a háttérben sejlik csak fel a kurtizán nők világa. Színes forgatagban járunk, a Maximban, a Mouline Rouge-ban, a Sacré Coeur vagy éppen az épülő Eiffel torony mellett sétálhatunk.

Émilienne ragyog, és őrzi ezt a csillogást, hosszú éveken keresztül, sikert, sikerre halmozva. Pillanatnyi szerelmeket is talál, férfiakat akik hosszabban szeretnék maguk mellett tartani, és akik a karrierjét is egyengetik közben. Teljesen azoktól a férfiaktól függtek, akiket tudatosan szeretőnek választottak. Ők a megélhetését és gazdagságot biztosítják számára, hiszen gondolnia kell a kiöregedésre is, ezeknek a nőknek a csillaga gyorsan halványul, utánpótlás szép lányokból bőven akad. Őszinte barátok is kísérik az útján, megismeri Coco Chanelt. Kezdetben mindketten a férfiaktól függenek, de később két különböző utat választanak. Mindkét történet lenyűgöző. Coco a szemünk előtt lesz egyszerű lánykából divatdiktátor. Jó karakter még a történetben Lily, a szobalánya, aki mindenhova, hűségesen elkíséri és segítségére van hosszú éveken át. Ez az emberi érzelmekben gazdag történet olyan, mint az élet: hol szomorú, reményteli, hol pedig könnyeden bohém, romantikus. Jól megrajzolja a korabeli karaktereket, színesítve az eseményeket. A cselekmény magával ragadó, részletekbe menően aprólékos, a valós helyszínek adják a különleges atmoszférát.

A szerelem is felbukkan természetesen. Ellenlábasok és tragédiák is üldözik, ahol drukkolhatunk neki, hogy ezeken túllépjen. Szépsége hervadása, idősödése után nehezebben boldogul. Vajon rátalál a szerelem, a megnyugvás, és a boldog élet? Ezt nem árulom el, egy biztos, hogy remek szórakozást nyújt az olvasás, belefeledkezve izgulunk Émiliennért, és csodáljuk őt a többiekkel együtt. Afféle romantikus kikapcsolódás, kordokumentum is lehet a regény.
Bátran merem ajánlani mindenkinek, aki könnyed, kalandos olvasmányra vágyik, vagy szívesen kalandozik a bohém párizsi éjszakában. A kor nagy divatja a lóverseny is feltűnik a színpad és a drága szalonok mellett. Coco alakja, élete egyedülálló, ezt a korábbi regényében már elénk tárta a szerző. Coco is imádta a lovakat, bátrak és merészek voltak ezek a nők. Aminek néhány aranyékszer látta kárát.... szerencsejáték-függőség, a lóversenyekre való fogadás formájában. A történet szerint azért Émilienne meglehetősen szelíd életet élt. A könyv végére megértettem, hogy miért olyan Émilienne, amilyen.

Párizs a csodák, és a szerelem városa, a divat és a szabad elvek kavalkádja van a lapokon. Ismerjük meg egy rég letűnt kor lányait, bátran merüljünk el ebben a közegben. Érdekes regény mindenképpen, igazán jó kirándulás a romantikát, kalandokat kedvelő női olvasóknak.




  ITT rendelhető a kidótól kedvezménnyel a regény!




    

Pamela Binnings Ewen Eudora Welty-emlékdíjas szerző, aki imádja a körhintákat, a luftballonokat, a harangokat, és a frissen nyírott fű illatát. New Orleansban született, és jelenleg is a város közelében él. Ügyvédből lett történelmiregény-író. Ez a hetedik könyve. A 21. Század Kiadónál megjelent műve: Párizs királynője: Coco Chanel regénye (2021).



XXI. Század, Budapest, 2024

360 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635684571 · Fordította: Weisz Böbe

2024. március 16., szombat

A ​Bíbor Hálózat

 


Carmen Mola: A ​Bíbor Hálózat

(Elena Blanco 2.)





                                                          






"A világot teljesen elöntötte a mocsok és a szenny, Elena!"




Nagy izgalommal, lelkesen vártam a tavalyi év egyik legjobb krimijének folytatását, ami néhány napja végre megérkezett a hazai boltokba. Azonnal mindent félredobtam, átszerveztem a dolgaim és olvasni kezdtem. Ilyet korábban csak Harry Hole nyomozó ért el nálam. Annyi minden kavarog bennem a krimi olvasása után, hogy előre elnézést, ha csapongok. 


          
Olvasás után mélyen a leírtak hatása alatt voltam/vagyok. Ilyen a jó krimi! A könyv olvasása után Lee Child és Hitchcock jutott eszembe. A híres rendező szigorúan kérte a nézőktől a filmje előtt: NE meséljék el, miről szól a filmje. Ez talán mondanom sem kell, hogy a filmtörténet egyik legjobb, legjelentősebb filmje, a Psycho volt. Lee Child pedig azért jutott eszembe, mert a Néma város Reacher- története érinti, hasonló alapokon nyugszik. 

Erről a második részről így nem fogok alaposabban írni, amúgy ismételhetném az előzőnél leírtakat. Gördülékeny, érdekfeszítő a krimi végig. Valóban sötét, aljasul gonosz a sztori, de nem hatásvadász. Egy Chris Carter vagy Lars Kepler sokkal véresebb, durvább szerintem.
Remekül jól eltalálták az arányokat a szerzők. Azt csak csendben teszem hozzá, az írói fantázia nem jár túl messze a valóságtól, talán meg is kockázatom, a valóság még vadabb, durvább is lehet. Többrétegű, megrázó a történet, olyan szenvedésről, mely tőlünk távol történt, kevésbé része a mi európai életünknek. Mégis döbbenetesen valós. Ettől durva igazán a krimi. Az új történet nagyon akciódús és dinamikus, talán az elsőnél is jobb. A karakterek is kidolgozottak, Zaraté főleg, mindegyik jól működik a sztoriban. Összehangolódott a három író, érezhetően jó közöttük az összhang. Cseppet sem érezhető, hogy a krimi három ember munkája. 

Elena a bulldog kitartásával megáldott nyomozónő bosszúért lihegve akarja felszámolni a Bíbor Hálózatot. Ebben segítségére lesznek remek nyomozótársai. A nő továbbra is vedeli a grappát, imádja a karaokét, elnyomva ezzel önmaga lelkének hullámzásait. Látjuk a megtört, reményvesztett édesanyát és a zsenális nyomozónőt, mindez hatalmas lelki vívódásokat okoz a nőnek. Tudja, a régen elrabolt kisfiát már nem kaphatja úgy vissza, hiszen azóta sok idő telt el. És nem csak ezért... hihetetlen, ahogy felmentéseket keres önmagában, a szülői felelősség kérdése is felmerül a remek társadalomkritikában. Az öt fejezet között visszatekintésképpen megismerjük Lucas sorsát az eltelt nyolc évet. A könyv igényes kivitele illik a tartalomhoz. Ha az első rész tetszett, akkor ez is tuti fog!


Rengeteg nyom, sok izgalom, fordulat, végig nagyon intenzív atmoszféra, meglepő befejezéssel. Mást nem árulnék el, olvassátok el, nekem az év egyik legjobbja, mindenképp helye lesz az év végi listámon. Ez a krimi eredetileg 2019-es. Izgatottan várom a következő részt, sajnos hosszú lesz egy évet várni megint! Nem csak a hatásos, elképesztően jó befejezés miatt, ami az utóbbi évek egyik legjobbja szerintem. Olvasás után azt mondom, nem is lehetett volna más vége a történetnek. Nem is tudom, innen hogyan tudják majd folytatni, bár külföldön már két résszel előbb jár a sorozat. 
Hamarosan filmre is kerül, ami nem lep meg, annyira adja magát az egész. Zseniális, jól kidolgozott krimi lett, Tolvaj Zoltán értő fordításában szerintem remek a folytatás.


             
Nagy élmény lehetett ott ülni 2021-ben a Planéta díjátadón, amikor Carmen Mola neve hangzott el, őt díjazták. Ekkor derült ki, hogy három férfi – Jorge Díaz, Antonio Mercero és Agustín Martínez – rejtőzik a női álnév mögött. Nem csupán a spanyolos mentalitás miatt lettek kedvenceim a szerzők.









General Press, Budapest, 2024
408 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634528517 · Fordította: Tolvaj Zoltán

2024. március 14., csütörtök

Az első hazugság

 


Ashley Elston: Az ​első hazugság





                                    









"Az a legjobb hazugság, ami a lehető legközelebb áll az igazsághoz.."



Nagy lendülettel indul a történet. A kettős idővonal és a többszörös identitás szuggesztív, vad utazást hoz létre. A cselekmény kellően összetett és intenzív, kiszámíthatatlan, néhol talán már zavaros is. Vannak persze meglepő csavarok a történetben, de ezeket egy kis krimiismerettel, könnyedén kitalálja az olvasó.

Lassú tempójú, sok háttérrel, megismertetve a szereplők múltbeli életét, titkait. Ez ad némi izgalmat, ahogy a múlt kihat a szereplők jelenére. Párhuzamosan több cselekményszál fut, ez az időbeni ugrálás ami néha zavaró. Sok a megválaszolatlan kérdés, karakterépítés nem igazán van.  Aztán a kezdeti lendület alábbhagy, de a végére minden értelmet nyer, a kirakós darabjai összeérnek.

"Miután az első hazugság elhangzott, a legtöbben hisznek benne. Annak kell a legerősebbnek lennie. Az a legfontosabb. Az egyetlen, amit muszáj kimondani."


Evie Porter nem az, akinek mondja magát. Ő bárki lehet, mint később kiderül: Lucca, Izzy, Mia vagy Wendy. A titokzatos Mr. Smithnek dolgozik, mindig egy kitalált, gondosan felépített személyazonosságot kap, ahhoz igazítja a hazugságokból felépített életét. Semmi nem igaz a nő életében. Később mindent megtud a célpont nevéről és városról. Furcsa életet él, a miért lassan derül ki. A könyv nagy kérdése. ki is a titokzatos Mr. Smith? Rutinos krimiolvasóként már a történet első harmadában lett egy halvány gyanúm, és lőn! Valóban az lett az, akire tippeltem.

Most új feladatott kapott Evi, és a legjobb formáját kell hoznia. Nem követhet el másik hibát, mint legutóbb. Ryan, az új célpontja és barátja, akivel megtörténik az, amire nem is gondol. Szerelembe esnek, Ryan elhiteti vele, hogy az élet más is lehet. A lány előtt felcsillan egy normális élet reménye. Van kiút a hazugságokból? Evie „igazi kiléte” végig kérdéses. Némi izgalmat hoz a történetbe, hogy a lányt a titokzatos Mr. Smith többször is teszteli. Meglepő helyzetekbe keveri, váratlan feladatokat ad neki. Mindig akad valami váratlan, bár lassan kapjuk az információkat. Kár, hogy nem derült ki számomra, miért is Ryan most a kiszemelt célpont, avagy Evie hogy nem tud kilépni ebből az ördögi körből? A hazugságok egye jobban összekeverednek, Evie-nek meg kell védenie múltját, miközben egy biztos, nyugodt jövőre készül.

Nem igazán thriller, feszesnek meg egyáltalán nem mondanám. Jó az alapötlet, de a kidolgozása nem tökéletes. Bár ahogy egyre jobban belemerültünk a történetbe a szálak is meg lettek kuszálva rendesen. Lassan fogalmam sem volt, ki kivel van, ki kicsoda is igazán. Az olvasót jól félrevezeti többször is a szerző. Első kötetnek elmegy, érezhetően nagyot akart. Nem váltja meg a krimi műfaját, inkább logikai feladvány ez szórakoztató módon. 
Kétségtelen nem a legjobb a műfajában, de volt ettől rosszabb, gyengébb is az olvasmányaimban. A történet ismerős, volt már hasonló. Kikapcsolódásnak jó, nem tocsog a vérben, nem körömrágósan izgalmas, igazi agymunka, ahol a vége azért meglepett…Csak az a bizonyos csavar a végén sajnos már nem tudja igazán feldobni az egész sztorit. Nem igazán krimi, de érdekes, egyedi a történet. A pletyka vagy T. M. Logan Hazugság krimije jutott eszembe olvasás közben. Ajánlom a gondolkodós, lassan építkezős regények kedvelőinek. Reese Witherspoon könyvklubjának ajánlásával.




ITT megvásárolható kedvezménnyel, akár E-könyvben is kapható! 



     


Ashley Elston számos ifjúsági regény szerzője, műveit huszonhárom nyelvre fordították le. Hosszú évekig esküvői fotós volt. Ez az első felnőtteknek szóló regénye. 




General Press, Budapest, 2024

328 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634528319 · Fordította: Fügedi Tímea

2024. március 12., kedd

Egy nap

 



David Nicholls: Egy nap



                                            








A film és a sok kedvező értékelés miatt lettem kíváncsi erre a könyvre. Régen olvastam ilyen hangulatos, fordulatos, romantikus könyvet! Egy szépen megírt szerelmi történet, váratlanul fájdalmas befejezéssel.

Több meglepetést is okozott ez a könyv, rögtön a címe volt félrevezető számomra. Aki a filmet nem látta annak talán nem lesz egyértelmű, én valóban egyetlen nap történetére számítottam, holott sokszor egy nap eseményeit kaptam. Ez a nap pedig július 15.-e történéseit foglaja össze, húsz éven keresztül. Így a regény szerkezete is meglepett, de jó ötletnek találtam David Nicholls eredeti ötletét. Ezért hát Egy nap a címe.

Gyorsan belesimultam a történésekbe, szinte faltam az oldalakat, mindenkire és mindenre kíváncsi lettem. A könyvet magával ragadónak és elgondolkodtatónak találtam. Számtalan kérdést vet fel a szerelemről és az életről, a kapcsolatok belső viszonyáról. A könyvben végig ott van ez a mögöttes téma. Tényleg ennyire nehéz a szerelem? Drukkoltam Emnek és Dexternek, találjon rájuk a boldogság. Emma és Dexter kémiája egy lehetséges szerelmi kapcsolatnak indul, ám a történet nagyrészében fenntartják a "csak barátok" státuszt. Ez furcsa volt picit.

Két egyetemi végzős fiatal, Emma és Dexter, egymás karjaiban kötnek ki egyetlen éjszakára, és ezzel veszi kezdetét ez a közel húsz évet átölelő történet. Ők ketten, és az életükben felbukkanó barátok, szerelmek és családtagok azok, akikkel együtt átutazzák ezt az időszakot. Olvasóként, mi is csatlakozunk ehhez a hullámvasúthoz, ami a legtöbb ember életéről elmondható. Mindketten rögös utat járnak be, számtalan közös és külön pillanatot, napot és évet átélve. Izgalmasnak találtam azokat a pillanatokat, amikor kis döntéseken, vagy szinte másodperceken múlt, hogy nem vett egészen más irányt az események láncolata. Húsz év két ember életében igen nagy idő, az útjaik néha keresztezik egymást néha elmennek egymás mellett.



Sok mindent szerettem ebben a regényben, azokat a napokat például, amikor külön kezdődött a reggel, de a nap végére már együtt voltak. Vagy éppenséggel együtt indult, de kudarc lett belőle. Hol jóban, hol rosszban. Sokszor egymástól nagyon távol telt ez az egy nap, de érdekes módon gyakorta voltak egy hullámhosszon. Habár a sors olykor távol sodorta őket egymástól, életük meghatározó pillanataiban, mélypontjaiban vagy éppen boldogságukban, mindig ott bujkált a másik. Ha csupán a gondolataik mélyén is. Lehangoló és vicces epizódok követték egymást, ahogyan az életben is. Utazás volt ez a javából, kettejük közül mindenképpen Emmának drukkoltam többször. Valódi jellemfejlődésnek lehettem tanúja, Emma felelősséget vállalt az életéért, sokkal előnytelenebb pozícióból indult mint Dexter. A fiú már nem tudta, hogy jó dolgában mit csináljon, csak az ivásra talált mindig okot. Csalódást csalódásra halmozott, nem csak számomra, hanem környezete, családtagjai számára is. Ennek ellenére szerethető figura volt, remélem valóban észbe kapott a regény végén, és kihozza az életéből amit lehet. Izgalmas volt mindkettejük fejébe látni, amolyan "Egymás szemében" módon, átélni vívódásaikat, és töprengeni ezen a láthatatlan köteléken ami köztük volt.

                 
David Nicholls remek karaktereket teremtett, életszerű romantikával hintette meg a történéseket. Nem csodálkozom, hogy filmre került, hiszen mozgalmas és valós történet ez, ami szórakoztat, és olvasva is jó kikapcsolódást nyújtott. A Netflixen nézhető, most nagyon menő a sorozat. Jó volt a sok humoros adok-kapok párbeszéd, volt, hogy hangosan nevettem rajtuk, legtöbbször Emma iróniája és Dexter kisfiús önsajnálata, vagy éppen túl sok önbizalma volt a poénok tárgya. Az ezredfordulós London díszletei tökéletes hátteret nyújtottak ehhez. Az a néhány párizsi év is tökéletesen kiegészítette az élményt, nem hiába Párizs a szerelmesek városa.


Édes-bús mesét olvashattam, örülök, hogy a kezembe került, cseppet sem volt csöpögős, inkább megható és elgondolkodtató, sok érzelmet mozgatott meg bennem. A cselekmény azokon a mindennapi nehézségeken is keresztülvezet, ami vár ránk az élet nevű játékban. Azt hiszem, hogy ilyen párok és kötődések a való életben is vannak, talán sokkal több, mint gondolnánk. Csak azok nincsenek ilyen jól megírva. Az élet tele van ilyen pillanatokkal. Szerintem a szerző jól elkapta az öregedés okozta sokkot is. Ez egy olyan könyv, ami olvasás után még sokáig veled marad.




ITT kedvezménnyel megvásárolható a regény! E-könyvben is kapható!


            
David Nicholls A nagy kvízválasztó, A beugró, az Egy nap, a Mi és a Sweet Sorrow című sikerkönyvek szerzője. Az Egy nap 2009-ben jelent meg, és komoly kritikai elismerést kapott, emellett negyven nyelvre fordították le, és világszerte több millió példányban adták el. Negyedik regényét, a Mit Booker-díjra jelölték. Saját regényein kívül filmvászonra adaptálta a Távol a világ zajától, a Szép remények és az And When Did You Last See Your Father című műveket. A Patrick Melrose forgatókönyvéért elnyerte a legjobb forgatókönyvírónak járó BAFTA-díjat, és Emmy-díjra is jelölték. Az Egy nap Netflixre készült adaptációjának munkálataiban vezető producerként vett részt.









General Press, Budapest, 2024
496 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634528470 · Fordította: Földváry Kinga

2024. március 10., vasárnap

Apának lenni

  



Tillmann Prüfer: Apának lenni

Miért van égetően szükség új apákra




                                                    





"Apának lenni a legnagyobb kaland, amit férfi megélhet."




Ebben a könyvben a szerző saját tapasztalatai alapján magyarázza el, szerinte mi a fontos apaként, és hogyan változott az apa szerepe az idők során. A téma azonnal megfogott, egy egészen más, friss és személyes megközelítést olvashattam az apaság témakörében. 
Akaratlanul több emlék is megidéződött olvasás közben. Mennyire másképp éli meg egy férfi az apaságot, és ez nem csak a kapcsolat minőségén múlik. Másképp viselkedik, éli meg egy húszéves az apaságot, és másképpen egy negyvenes. Nagy kihívás, nagy kaland és nagy munka is az apaság. 

 A könyv tartalmilag négy részre tagolódik. Jó egyensúly van az objektív statisztikák és a személyes élmények, tapasztalatok között. Végső soron az apaság egyéni dolog, és nehéz általánosítani. Az sem kétséges, hogy a mai kor más apatipust követel, mint mondjuk ötven, száz évvel ezelőtt. Nyitottabbá tesz, hasznos lehet olvasni kezdő apáknak, de anyáknak is inspiráló lehet. Lenyűgözött a szerző inspiráló gondolatainak összessége, őszintesége. 
Érdekes ötletek vannak itt, néha egészen kevésen múlik a "milyen is egy jó apa" kérdése. Mitől és hogyan tud odaadó, törődő és figyelmes apa lenni, megfelelni a társadalmi elvárások új kihívásainak, elkerülve azok csapdáit. Kell egy hiteles, erős férfi a gyerek életébe, legyen az fiú vagy lány. A szerző kitér erre is, mitől másabbak a fiús apák, mint a lányosak? Nekem a negyedik rész tetszett a legjobban, amiben a szerző saját apaként szerzett élményeinek beszámolója, amelyek igazán viccesek, meglepőek és meghatóak. Négy lánygyermek édesapja, ami ad némi rálátást, tapasztalatot a gyermeknevelésben. Tetszett az is, ahogyan saját gyerekkorának fontos emlékeit és apjával való kapcsolatát megidézi. Néha nem az igazán jelentősnek gondolt események maradnak meghatározó emlékek a gyermek mentális fejlődésében. Ez meglepően igaz. Kétségtelen, hogy az együtt töltött idő, akár egy közös hobbi mindig fontos. Ezekben rejlik a legtöbb hitelesség és a könyv hozzáadott értéke.

Izgalmas kérdéseket feszeget, jár körbe a szerző. Kutatásokkal alátámasztott észlelései önmagukért beszélnek. Könnyen érthető, olvasmányos a szöveg, nem száraz statisztikák halmaza. Meglepő, de igaz megközelítésekről olvashatunk, mint pl: a feminizmus, az apasági szabadság hatása. Továbbra is meghatározó az apa személye, ő milyen mintákat kapott, hozott magával a gyermeknevelésbe. Az is kétségtelen, az anyának eleve van legalább két év előnye ebben. Véleményem szerint továbbra is az anya a legfontosabb a gyermek lelki-érzelmi fejlődésében. Addig az apa alig kap szerepet a gyerek életében. Apának a háttérszerep marad, azaz megfinanszírozni, fentartani a család egyensúlyát anyagilag. A könyvben a szerző azt is leírja, hogyan érezte magát apaként, és mitől lesz egy apa, mai, modern szülő. Bemutatja az apai lét különböző aspektusait. Mikor milyennek kell lennie egy apának?

"Az ifjú apa gyakran magányos vándor a babakocsi mögött. […] A társadalom részben szisztematikusan akadályozza az apákat abban, hogy megtalálják és megélhessék szerepüket. Az apák nem élveznek egyenjogúságot az anyákkal. Még a törvény előtt sem."
 

A gyermek korszakai szerint értelemszerűen ez is változó. Hogyan vehet részt egy apa a gyerekek fejlesztésében anélkül, hogy ne csak a pénz forrása legyen. A kamaszkor is nagy érzelmi hullámvasút, de az is, amikor a saját gyerekünkben ráismerünk önmagunkra. Izgalmas meglátásai vannak, hogyan járulhat hozzá az apák szerepének újrafogalmazásához a nők egyre inkább kiteljesedni akaró folyamata, ami a patriarchátus megszűnéséhez vezet. Tillmann Prüfer a modern apák szerepéről ír – mit is jelent ma apának lenni, és hogyan lehet megfelelni ennek a szerepnek.

"A legnagyobb büntetés minden férfi számára, ha saját tükörképével kell elboldogulnia."

A harmadik rész különösen eredményes lehet a mindennapokban, ahol apa "szerszámosládáját" nyitja ki. Az apák ritkán szólnak bele a nevelési folyamatokba, de bizony kell figyelni. Néha elég a meghatározó apai jelenlét. Tetszik az a szándék is, az érezhető szeretet, amellyel a könyvet megírta. Izgalmas olvasni egy apa énképéről, és arról, hogy ez milyen mértékben befolyásolta az életét. Összességében a könyv nagyon könnyen olvasható volt, és elgondolkodtatott. Remélem, hogy sokan elolvassák és csak ajánlani tudom! Nem csak apáknak.

Kedvezménnyel a kiadótól ITT tudod megrendelni! 






     

Tillmann Prüfer (1974) a ZEIT magazin főszerkesztő-helyettese, író, négy lány édesapja. A magazin hasábjain 2018 óta heti rendszerességgel jelenteti meg nagy népszerűségnek örvendő cikksorozatát, a Prüfer lányait. Két korábbi könyve, az Ez apáé, vagy dobjuk ki? és a Tedd már le végre azt a kütyüt! hamarosan a sajtó és az olvasóközönség kedvence lett. Tillmann Prüfer Berlinben él családjával. Az Apának lenni című könyve a híres Rowohlt Kiadónál jelent meg 2022-ben.


Multiverzum, Budapest, 2024
216 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786156662040 · Fordította: Tallai Gábor

2024. március 8., péntek

A ​jövevény

 


Bauer Barbara: A ​jövevény

(Találkozások 3.)





                                                        







"Generációk zsugorodtak az élet minden mozzanatát felülmúló születés magasztos pillanatába."




A Találkozások sorozat harmadik kötetében az élet egyik, ha nem a legszebb lehetőségét választotta témául Bauer Barbara. A kötetet lányának ajánlotta. Az anyaság aspektusai villannak fel ebben a személyes, mély érzésekkel megírt kis kötetben. A jól megszokott stílus és a tartalom egysége elgondolkodtató és átfogó képet ad, mély érzelmeket hív elő az olvasóban.

Néha ​vannak pillanatok az életben, amikor messzire kell menekülni azért, hogy végül önmagunk lehessünk. Mindenkiben él egy saját anyakép, amit finoman árnyal és több helyzetben mutat be a szerző. Az anya kultusza, akik csak a férjükért és a gyerekeikért éltek, mindig elismerést érdemlő. Anyának lenni bizony nagy kihívás, a kislányok már a játékbabák világában tudat alatt erre készülnek. Zsigeri mélységben bekódolták az érzéseket, a gondoskodó szeretetet, a törődést. Fontos és meghatározó az is, milyen anya, nagymama van körülöttök, milyen példát hoznak-kapnak otthonról. 
A történetek a lélek legmélyéig hatolnak, a legbelső rétegekbe, a legsötétebb helyekre világit be és megnézi mi van ott, legbelül. A történet önéletrajzi ihletésű elemei szépen simulnak bele az események álomszerű valóságába. Néhol megakad a szó, a gondolatok, érzelmek kavarognak az olvasóban. Saját emlékek villannak fel, ütnek szíven emlékek. Erő van benne, reményt ad. 


       
Számtalan korábbi nagysikerű regény meghatározó mozzanatai felvillannak, beépülnek ebbe a történetbe (A fekete rózsa, Vörös posztó, Porlik, mint a szikla, Az idegen). Érezhetően őszinte vallomás, a legbelsőbb érzésekről vall Bauer Barbara. Akkor is, ha az éppen fáj. A kívánságok nem mindig teljesülnek elsőre. A tragédiák erősíthetnek, összeköthetik a két embert. Több olyan nő lenyűgöző és megdöbbentő történeteit gyúrta egybe Barbara, akik más-más módon, más korban, más háttérrel élték meg az anyaság csodáját.



A kötet remek ajándék, életre szóló örökség az érzelmek kavalkádja. Mennyire más volt anyának lenni akár tíz, húsz, vagy ötven, száz évvel ezelőtt. A múlt pedig a jelen szereplőiben él tovább.

Elképesztő valóban, hogy az ember saját múltja mennyire meghatározó, a múlt egykori alanyai, korabeli tanúi visszaköszönnek az új jövevény mozdulataiban, mosolyában, viselkedésében stb. Ezek valódi megélt tapasztalatok, nem csak nevelés kérdése. Életünk nem a születés pillanatában kezdődik, már jóval korábban. 
Ez a mű tökéletes, csodás himnusz az élet valódi dolga felé, ami a férfi olvasót is megérinti. Anyává lenni fontos feladat, életre szóló kaland. Ahogyan az apa is mindig meghatározó. Amikor a csodás szerelem kiteljesedik, és a fiatal párból család lesz, és megérkezik a kis jövevény. Felemelő pillanatok ezek. Amikor a szerelmes nőből anya lesz és ez a kötelék életre szól. A kötet hangvétele, a stílusa igazán páratlan, a tartalomhoz illő. A mai, modern világban, azt hiszem, különösen fontos útravaló lehet ez a kisregény. Az igazán megható történet példaértékű, emberi vallomás az anyaság oltárán.

A könyvet Itt tudjátok megrendelni!



       

Bauer Barbara: (1974.) hosszú éveken át volt légiutaskísérő, miközben kommunikácó és PR diplomát is szerzett. Dolgozott újságíróként és televíziós szerkesztő – műsorvezetőként is. 2012 – ben jelent meg első regénye, a Légikisasszonyok, majd a sorozat további kötetei: A Két út között és a Magánutak. A Vakrepülés és az Elsuttogom százszor után megírta sikeres történelmi regényeit, A leggazdagabb árvát, a Porlik, mint a sziklát, Az élet hangját, a Még látlak odafenn, a Kétszáz éves szerelem Vörös posztó és Az aranyműves fiát. Írt életrajzi témában is.
Fotó: Páczai Tamás







Jaffa, Budapest, 2024
128 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634756361 · Megjelenés időpontja: 2024. március 10.

2024. március 5., kedd

A csere

 



Stefan Ahnhem: A ​csere




                                            






Stefan Ahnhem a korábbi könyveitől egy teljesen független és sajnos egy teljesen más típusú krimivel jelentkezett. Ügyesen felépített pszichológiai thriller ez, amely a svéd szigetvilágban és az amerikai nyugati partvidéken játszódik. Ugyanis párterápiás célzattal egy stockholmi és egy kaliforniai házaspár otthont cserél... Nem igazán bízok én az efféle terápiákban, ahogy várható, nem is lesz jó vége ennek sem.


A történet tehát két helyszínen Stockholmban és Kaliforniában, Santa Cruzban játszódik, felváltva olvashatjuk a történéseket. Carl és Helene önfeledt pihenésre vágyik, ám már érkezéskor érezhető, a házzal sincs minden rendben... Scarlett és férje, Adam, akik élete Stockholmban vesz váratlanul éles kanyart. A két házaspár közötti feszült helyzet és a háttértörténet lassan, mozaikosan bontakozik ki. Idegesítő és kiszámíthatatlan, talán ezek fedik le történet első felét. Intrikák, rejtélyek, ahol senkiben sem lehet megbízni.

Az első gyilkossságra úgy a könyv feléig várhat az olvasó. Addig csak megismerjük a hátteret, a négy szereplőt, a homályos múltjukat. Van ok bőven nyavajgásra, rinyálnak bőséggel a párok, akik várják a csodát. Sosem őszinték egymással, sosem érnek rá igazán odafigyelni a másikra, így egyre feszültebb lesz a légkör is. A páreszédek sablonosan nyűgösek, elég nehézkes volt olvasnom az első felét. A szereplők nem igazán szerethetőek, sőt. 
A problémák persze az új helyen is maranak. Pedig érdekes módon bíznak abban, hogy a hosszabb nyaralás újra összehozza őket, felszítja a kihűlt érzelmeiket. A bekamerázott csereházak is tartogatnak kölcsönösen meglepetéseket az új lakóknak, egyre több furcsa mozzanat lesz a történetben. A szomszédok is fura alakok, nem csupán kíváncsiak. Mindkét helyen lassan, de biztosan egyre komorabb a hangulat, izzik a levegő. Érezhetően robbanás előtti a fokozódó helyzet. A szerző játszik az olvasó idegeivel, bár nem a megszokott módon. 

Stefan Ahnhem új, önálló regénye a pszichológiai thriller kedvelőit biztosan lenyűgözi. Akik a pörgős, izgalmakkal megspékelt véres akciókra vágynak, nem igazán kapják most meg. Az olvasóban is kialakul a gyanú, mi is állhat a háttérben, de a szerző végig ügyesen tartja fenn a feszültséget. A krimi a felétől már sodró, egyre több a meglepetés. Azonban amit igaznak vélünk, egészen más bújik meg valójában az eseményekben. Szerintem lehetetlen megjósolni, mi fog történni a házaspárokkal, bár bizonyos karakterek túlságosan furcsán viselkednek bizonyos helyzetekben ahhoz, hogy reálisan hihető legyen. Néhol kicsit lassúnak is éreztem a történetet, sok volt a házastársi hisztikből. Szóval én nem igazán azt kaptam, amit reméltem a szerzőtől. A skandináv krimi eléggé amerikai lett most. Ugyanakkor nem tántorítanék el senkit a könyvtől, aki még nem ismeri a sorozatot Ahnhemtől, ismerkedésnek megfelel lehet ez a történet.

Ahnhem valóban mesteri módon teremt a végére káoszt az igazság felett. Az idillt felváltja a nyugtalanság, a zaklatott háttérből kibontakozik a valóság. Korántsem az a megoldás, amit várnánk, ez már inkább lélegzetelállító. Ez sokat javít az előzményeken. A történet legjobb pontja az, hogy ez egy valós eseményeken alapuló pszichológiai thriller. Egy rémálom közepébe csöppenünk. Nagyon vártam a megoldást, mi lesz ennek az egésznek a vége. Stefan Ahnhem tud ilyet is írni, de a Fabian Risk-féle történeteire jobban vevő vagyok. Ez nálam nem hagyott igazán mély nyomot, szerintem nem ez az életmű ékköve. Izgatottan várom Ahnhem soron következő krimijeit!




ITT kedvezménnyel tiéd lehet Ahnhem újdonsága!


         

Stefan Ahnhem: Stockholm, 1966. november 24.
Forgatókönyvíró, író.
Debütáló kötete A fantom 2014-ben jelent meg. Ahnhem ezzel lett a 2015-ös Chrimetime Specsavers Award nyertese. A zseniális Fabian Risk sorozata hat kötetből áll.






Animus, Budapest, 2024
344 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636143459 · Fordította: Dobosi Beáta